A CSRD azzal a céllal jött létre, hogy javítsa a vállalatok fenntarthatósági teljesítményéről szóló jelentések minőségét és átláthatóságát. Ez az irányelv előírja, hogy a nagyobb vállalatok rendszeresen készítsenek és tegyenek közzé részletes fenntarthatósági jelentéseket, amelyek kiterjednek az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) tényezőkre, azaz bemutatják környezeti hatásaikat, társadalmi felelősségvállalásukat és vállalatirányítási gyakorlataikat.
A CSRD célja, hogy növelje a vállalatok átláthatóságát és elszámoltathatóságát a fenntarthatósági kérdésekben, ezáltal segítve a befektetőket és más érdekelt feleket a tájékozott döntéshozatalban. Az irányelv hozzájárul a fenntarthatósági célok eléréséhez és a vállalati felelősségvállalás erősítéséhez, miközben elősegíti a zöldebb és társadalmilag felelősségteljesebb gazdaság kialakulását. Az új irányelv kibővíti a korábbi NFRD (Non-Financial Reporting Directive) hatókörét, több vállalatot bevonva a jelentéstételi kötelezettség alá.
A vállalatoknak adatokat kell gyűjteniük és elemezniük fenntarthatósági teljesítményükről, beleértve a szén-dioxid-kibocsátást, a vízfelhasználást, a hulladékkezelést, valamint a társadalmi felelősségvállalási és irányítási gyakorlatokat.
A CSRD hatálya alá tartozó vállalatoknak az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (ESRS) szerint kell majd elkészíteniük a beszámolójukat, amelyet egy független harmadik fél hitelesít, biztosítva, hogy az adatok megbízhatóak és pontosak legyenek.
Az érintettek köre és a határidők
Jelenleg Magyarországon kb. 1000 nagyvállalat kötelezett fenntarthatósági jelentés készítésére, de a CSRD hatályba lépését követően számuk jelentősen növekedni fog.
A CSRD hatálya 2025-től minden olyan közérdeklődésre számot tartó (tőzsdei) nagyvállalatra kiterjed, amely korábban az NFRD hatálya alá tartozott, ezek először a 2024-es pénzügyi évről jelentenek majd. 2026-tól köteles jelenteni minden olyan vállalat, amelynél az alábbi kritériumok közül legalább kettő teljesül: éves nettó árbevétel 40 millió EUR felett van, a mérlegfőösszeg 20 millió EUR felett van, a munkavállalók átlagos létszáma 250 fő felett van. A következő évben már a közérdeklődésre számot tartó KKV-k is a kötelezettek körébe tartoznak, ezek a cégek pedig először 2027-ben jelentenek majd.
Kihívásokkal teli út vezet a kiváló fenntarthatósági jelentésig
A CSRD-nak megfelelő fenntarthatósági jelentés elkészítésekor számos nehézséggel szembesülhet egy vállalat. Ezek közül a leggyakoribb kihívások a következők:
Adatgyűjtés és kezelés: A szükséges adatok összegyűjtése időigényes és bonyolult lehet, különösen akkor, ha a vállalat különböző részlegei és telephelyei között kell koordinálni. A megfelelő adatgyűjtési módszertanok, információs rendszerek és eszközök hiánya tovább nehezítheti a folyamatot.
Adatminőség és pontosság: Az összegyűjtött adatok minősége és pontossága kritikus fontosságú a jelentés hitelessége szempontjából. Az adatok ellenőrzése, validálása és vállalaton belüli auditálása kihívást jelenthet, különösen nagy és komplex vállalatok esetében.
Különböző jelentési szabványok és keretrendszerek: a jelentéstételre számos nemzetközi szabvány létezik, mint például a GRI (Global Reporting Initiative), SASB (Sustainability Accounting Standards Board) és TCFD (Task Force on Climate-related Financial Disclosures). Az ezeknek való megfelelés és az egyes szabványok és a CSRD közötti különbségek kezelése bonyolult és időigényes lehet.
Vállalaton belüli kommunikáció és együttműködés: A fenntarthatósági jelentés elkészítése a vállalaton belül különböző szakterületek és részlegek együttműködését igényli. Az érintett felek közötti hatékony kommunikáció és koordináció hiánya akadályozhatja a jelentés elkészítését.
Erőforrások és szakértelem hiánya: Sok vállalatnál hiányoznak a megfelelő erőforrások és szakértők a fenntarthatósági jelentések elkészítéséhez. Az alkalmazottak képzése és a megfelelő szakértelem megszerzése időigényes és költséges lehet, emiatt sok vállalat inkább külső szakértőt von be a folyamatba.
Kockázatok és kihívások az adatok közzétételében: Az érzékeny vagy negatív információk, adatok nyilvánosságra hozatala reputációs kockázatokkal járhat. A vállalatoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a transzparencia és a versenyhátrány minimalizálása között.
Érdekeltek elvárásainak kezelése: A különböző érdekelt felek (befektetők, ügyfelek, alkalmazottak, szabályozók stb.) eltérő elvárásokat támaszthatnak a fenntarthatósági jelentésekkel szemben. Ezeknek az elvárásoknak a kezelése és a jelentés megfelelő fókuszának meghatározása is nehézséget okozhat.
A fent említett kihívások leküzdéséhez a vállalatoknak átgondolt tervezésre, hatékony folyamatokra és megfelelő szakértelemre van szükségük. Az ESG tanácsadók segítséget nyújthatnak ezen kihívások kezelésében, valamint a fenntarthatósági jelentések minőségének és hitelességének biztosításában.