A vállalatok szinte még meg sem kezdték a felkészülést a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelvnek és az ESG törvénynek való megfelelésre, már itt is a következő fenntarthatósági követelmény, amely újabb kihívásokat és feladatokat jelent!
Az Európai Parlament április 24-én elfogadta a Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) irányelvet, amely kötelező érvényű szabályokat vezet be a vállalatok számára az emberi jogokkal és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentésével kapcsolatban.
Míg a CSRD a vállalatok fenntarthatósági jelentéseinek átláthatóságára és minőségére összpontosít, addig a CSDDD a vállalatok tényleges működésére és az ellátási láncaikban lévő emberi jogi és környezeti kockázatok kezelésére helyezi a hangsúlyt. Mindkét irányelv célja a fenntarthatóság előmozdítása, de eltérő megközelítéssel és követelményekkel.
Fókuszban az emberi jogok és a környezeti hatások
Az Európai Parlament által nemrég elfogadott CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) irányelv azt célozza, hogy a vállalatok aktívan kezeljék az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt negatív hatásaikat az ellátási láncokban és üzleti tevékenységeik során. Ez az irányelv kötelező érvényű követelményeket vezet be a vállalatok számára a fenntarthatósági átvilágítás elvégzésével kapcsolatban.
Az új szabályok célja, hogy a vállalatok és partnereik megelőzzék, megszüntessék vagy mérsékeljék tevékenységeik negatív hatásait, mint például a környezetszennyezés és a természeti örökség rombolása, a biológiai sokféleség károsítása, a gyermekmunka, vagy a munkavállalók kizsákmányolása.
A tagállamok sem örülnek maradéktalanul az új kötelezettségnek
A CSDDD-t eredetileg az Európai Bizottság javasolta 2022 februárjában, és bár az EU Parlamentje és a Tanács 2023. decemberében megállapodásra jutott az új jogszabályról, a Tanácsban a jóváhagyó szavazást végül 2024 januárban elhalasztották, mivel Németország, Olaszország, és a szavazás előtt nem sokkal Franciaország is komoly ellenállást mutatott és a tervezet felülvizsgálatát kérte. A jogszabályban elért jelentős kompromisszumok után a Tanács végül márciusban jóváhagyta a módosított CSDDD-t.
Az egyik kulcsfontosságú változás az volt, hogy jelentősen csökkentették a jogszabály hatálya alá tartozó vállalatok számát, és megemelték a küszöbértékeket legalább 1 000 alkalmazottat foglalkoztató, és 450 millió eurós árbevételt elérő vállalatokra, az eredeti 500 alkalmazottról és 150 millió eurós árbevételről. Az új küszöbértékek nagyjából kétharmadával csökkentették a CSDDD hatálya alá tartozó vállalatok számát. A felülvizsgált CSDDD azt a követelményt is eltörölte, hogy a vállalatoknak pénzügyi ösztönzőkkel kell támogatniuk az éghajlatváltozási tervek végrehajtását.
Csak a nagyvállalatokat érinti. Vagy mégsem?
A CSDDD irányelv a nagyobb vállalatokra vonatkozik, amelyek több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztatnak és világszinten 450 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolítanak, illetve bizonyos franchise- és licencmegállapodásokkal rendelkező cégekre.
Magyarországon a nagyvállalatok többsége nem éri el ezeket a küszöbértékeket. Azonban a jogszabály közvetetten hatással lehet a kisebb cégekre is, mivel a nagyvállalatok várhatóan bevonják őket – mint a beszállítói lánc tagjait – az átvilágítási folyamataikba. Így, még ha egy cég közvetlenül nem is esik az irányelv hatálya alá, fontos, hogy felkészüljön az új követelményre, mivel vevőik, ügyfeleik kérhetik tőlük a fenntarthatósági teljesítményükről szóló információkat.
Az új küszöbértékekkel az egész EU-ban több mint 5 000 vállalat kerül az irányelv hatálya alá, de Magyarországon is számottevő vállalati kör lesz érintett.
Van még idő a felkészülésre?
A CSDDD jogszabály fokozatosan kerül bevezetésre, 2027-ben az 5000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és 1,5 milliárd eurónál nagyobb árbevételű vállalatokra, 2028-ban a 3000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és 900 millió eurónál nagyobb árbevételű vállalatokra, 2029-ben pedig a törvény hatálya alá tartozó összes többi vállalatra vonatkozik.
Az irányelv hatályba lépéséhez még a Tanács hivatalos jóváhagyása is szükséges. Az irányelv közzétételét követő huszadik napon lép majd hatályba, és a tagállamoknak pedig két évük lesz az új szabályok hazai jogba való átültetésére.
A követelményeknek nem megfelelő vállalatokat szankciókkal sújthatják, beleértve a pénzbírságot, amely elérheti a cég globális nettó árbevételének 5 százalékát. Az átvilágítási kötelezettségek megszegéséből fakadó károkért a vállalatok teljes mértékben kártalanítani kötelesek az érintetteket.
Különböző követelmények, közös elemekkel
A korábban elfogadott CSRD és a friss CSDDD irányelvek közös eleme, hogy mindkettő az EU fenntarthatósági céljainak elérését célozza meg azáltal, hogy növeli a vállalatok átláthatóságát és elszámoltathatóságát a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kérdésekben. Mindkét irányelv szigorúbb jelentéstételi és megfelelési követelményeket vezet be, amelyek célja a fenntarthatósági információk pontosságának és megbízhatóságának növelése.
A CSRD és a CSDDD is előírja a fenntarthatósági kockázatok azonosítását és kezelését, valamint a vállalatok működésének és stratégiájának összhangba hozását a horizontális fenntarthatósági célokkal, például a Párizsi Megállapodás céljaival. Emellett mindkét irányelv hangsúlyozza a harmadik fél általi ellenőrzés fontosságát, hogy biztosítsa az ESG adatok hitelességét. Végül, mindkét irányelv előírja, hogy a vállalatok támogassák a beszállítóik és partnereik fenntarthatósági teljesítményének javítását, ezzel is elősegítve az ellátási lánc egészének fenntarthatóságát.