Mit mutat meg egy cég ellenállóképességéről a mostani vízhiány és energiaválság?
Az elmúlt napokban egymás után jelennek meg a vállalati kommunikációk arról, milyen intézkedéseket vezettek be a rendkívüli hőség, a vízhiány vagy az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanságok miatt. Van, ahol ezek a döntések gyorsnak és szervezettnek tűnnek. Más vállalatok még keresik a megfelelő válaszokat.
Engem kicsit zavar, hogy sok cég kommunikációs lehetőségként kezeli a helyzetet, ritkán találkozom szakmai megközelítésekkel. Pedig a jelen helyzet leginkább annak a próbája, hogy egy vállalat mennyire készült fel azokra a kockázatokra, amelyek néhány éve még távolinak vagy elméletinek tűntek. Auditorként és tanácsadóként azt látom, hogy a nagyvállalatok egy része már rendelkezik olyan üzletmenet-folytonossági rendszerrel, amely tartalmaz hasonló szcenáriókat. Ezeknél a szervezeteknél most nem az a kérdés, hogy mit kell tenni, hanem az, hogy mikor és milyen ütemben kell aktiválni az előre kidolgozott intézkedéseket.
A KKV-k jelentős részénél azonban egészen más a helyzet. Sok vállalkozásnak nincs formális kockázatértékelési rendszere, nincs üzletmenet-folytonossági terve, és a klímaváltozásból eredő működési kockázatok még mindig nem jelennek meg a vezetői gondolkodásban. Pedig ma már nem arról beszélgetünk, hogy mi történhet 10 év múlva, a kérdés az, hogy mi történik idén nyáron és a következő években. Mit jelent egy tartós vízhiány a termelésre? Mi történik, ha korlátozni kell a energiafelhasználást? Milyen hatással van a szélsőséges hőség a munkavállalókra, a logisztikára, az energiaigényre vagy akár a beszállítói láncra?
A különböző ISO szabványok már sok éve a kockázatalapú gondolkodást helyezik a középpontba, az elmúlt években pedig új szabványkövetelményként jelent meg, hogy a szervezeteknek a klímaváltozásból eredő hatásokat és kockázatokat is értékelniük kell és figyelembe kell venniük. Ennek ellenére auditok során gyakran azt tapasztalom, hogy amikor a klímaváltozás vállalatra gyakorolt hatásairól kérdezem a szervezeteket, sokszor csak általános, közhelyes válaszok születnek. Kevés olyan KKV-val találkozom, ahol ezt valóban végig gondoltak volna stratégiai vagy működési szinten.
Úgy gondolom, hogy a mostani helyzet fordulópont lehet ebben a tekintetben is. A klímaváltozás kockázatai egyre kevésbé tekinthetők csak fenntarthatósági vagy ESG témának, sokkal inkább üzletmenet-folytonossági, működési és versenyképességi kérdéssé válnak.
Emiatt egyre többen fogják felismerni, hogy az ISO szabványok alkalmazásának valódi értéke nem a tanúsítvány, hanem az a szemlélet, amely segít előre gondolkodni, azonosítani a működési kockázatokat, és még a probléma bekövetkezése előtt felkészülni rájuk. Azok a KKV-k, akik ezt időben felismerik, nemcsak ellenállóbbak lesznek a következő hasonló helyzetekben, hanem versenyelőnyre is szert tehetnek.
A klímaváltozás hatásaira való felkészülés költséges lehet ugyan, de a felkészületlenség ennél jóval többe fog kerülni.